Hányattatásom 32. napja (2020.02.07)
...avagy „Lelkiismeretesség vs. bariság”
Hozzászólás: [ITT]

Ma kicsit lustálkodtunk, mert bár úgy terveztük, hogy reggel elmegyünk valamelyik közeli élelmiszerüzletbe, inkább beszélgettünk a kávé után! Tegnap néztünk egy filmet Truman Capote életéről „A hírhedt” címmel, amelyben elhangzik egy gondolat: „az alkohol a gyenge emberek halálba vezető útja”.

Reggel ez az idézet került szóba, amit alaposan körbejártunk. Sajnos én hajlamos vagyok a túlzott alkoholfogyasztásra, kedvesem pedig már vesztett el embert ilyen okból, ezért félt. Jó volt a beszélgetésben, hogy nem valamiféle vádaskodásként hangzott, inkább az domborodott ki belőle, hogy nagyon hosszú évekre elegendő közös tervünk van, amely egyikünknek se lenne ínyére a másik nélkül véghez vinni és egyszerűen félt a kedvesem. Félt engem, félti a közös terveinket és a jövőnket!

A fejfájásom amúgy annyira mérséklődött, hogy amikor elkísértem egy darabon, majd elmentem végül egyedül bevásárolni a holnapi útravalókat, egészen meg is szűnt! Szóval jól indult a napom!

Vettem friss pontyszeleteket a maradék káposztafőzelékhez feltétként, illetve a kölköknek készítek tarhonyás husit, így ahhoz is megvettem a hozzávalókat. Hazaérve elpakoltam, majd dolgoztam egy kicsit, utána nekiláttam főzni!

Arra gondoltam, hogy a tegnapelőtti émelygésem és a tegnapi fejfájásom lehetett esetleg a korábban elfogyasztott Gorki Listtől. Azt már korábban észrevettem, hogy a színes alkoholok jobban megártanak, mint a víztiszták! Az Unicum, a Jägermeister, a rum sokkal több gondot okoz még kisebb mennyiség esetén is másnap, mint mondjuk a Vodka vagy a Tecquila. Erről persze értekeztem már, csak picit más szemszögből: [a színes alkoholok]

A kedvesem nemrég hívott azzal, hogy ki akarják rúgni a munkahelyéről. Ettől kicsit összekapódott a gyomrom. Sajnos a béreket nem csökkenthetik, viszont a kínai korona-vírus járvány miatt leállt Kína felé irányuló kereskedelem okán a légiközlekedés is becsődöl lassan. Hogy ne kelljen fizetniük, inkább kirugdossák az embereket. Jellemző a cégüknél is, hogy az alkalmazottak egy része „bari” vagy „rokony”, így ők szóba sem jöhetnek egy létszámleépítés kapcsán, a kedvesemtől viszont – akit elfogultság nélkül nevezhetek a lelkiismeretesség és a szorgalom mintaképének – szó nélkül megválnak.

komment írás
Neved: (Ha regisztrálsz, nem írhat más a nevedben!)

...Avagy a fogyókúra története szubjektív szemmel...