Hányattatásom 16. napja (2020.01.22)
...avagy „The Room”
Hozzászólás: [ITT]

Ezt a napot is csak úgy visszamenőleg blogoltam be! Még mindig rosszul érzem magam: a torokfájásom a megivott Neocitrán löketeknek már elmúlt, de a betegség még mindig bennem lakik! A szédülés csak erősödött, így ezt a napot is jószerével fekve töltöttem.

Hogy legalább valamennyire hasznosan töltsem az időt megnéztem két klasszikus Trash filmet(szennyfilm), az Edward D. Wood Jr. által jegyzett, 1959-es „9-es terv a világűrből” címűt, ami hírnevéhez méltóan valóban minden tekintetből szar és a másik „gyöngyszemet” a 2003-ban Tommy Wiseau által rendezett (és írt és főszerepben eljátszott és ...és ...és) „A Szoba” címűt!

...hát ...hogyan is foglalhatnám össze az átélt katarzist? Legközelebb talán akkor kerülök az élmény szemléltetéséhez, ha megjegyzem: még annál is jobban elzsibbadt az agyam, amit a betegségnek köszönhettem! :)

E.D. Wood filmjéről nincs mit mondani: az akkori kor filmes színvonala alatt mélyen teljesítő film logikátlan, hanyag, látszik, hogy minden jelenetet egyetlen egyszer vettek fel, még akkor is, ha belógott a mikrofon vagy az operatőr keze! A párbeszédeken is érződik, hogy igen sokszor kihagyott a színészek memóriája. E.D.Wood egész egyszerűen nagyon gyorsan akart nagyon kevés pénzből filmeket gyártani (és gondolom gyorsan pénzt keresni velük)! Nem tudom, sikerült-e neki, de kétlem! :D

„A Szoba” más! Egyszerűen azt éreztem, hogy egy tehetségtelen, de kőgazdag szerencsétlen ezzel a filmmel akart kiáltani a világ felé. Még az is megfordult a fejemben, hogy ez valamiféle eltúlzott önéletrajzi mese, amit egy enyhén zavarodott egyén vetett papírra, majd álmodott filmvászonra. Fura mindenesetre! Fura, néha groteszk, érthetetlen, illetve idegesítő is. Megnézése után erőt vettem magamon, felkeltem és picit utánaolvastam ennek a vámpírhajú fura lénynek, Tommy Wiseau-nak, illetve a film készültének!

Mint kiderült, nem csak az én fantáziámat mozgatta meg ez az ipse a lehetetlenül össze-vissza filmjével, hanem másokat is, mivel 2017-ben elkészült a „Katasztrófaművész” című film James Franco rendezésében és főszereplésével. Ezt is megnéztem, mit veszthettem vele? Sok bennem felmerülő gondolatot visszhangzott vissza a mű - például, hogy ez az őrültség valamiféle önéletrajzi dolg (persze a végén az öngyilkosságot leszámítva -, illetve finoman árnyalta milyen az, amikor - átvitt értelemben - egy őrült a karmester a filharmónikusoknál! :)

Délután nem mentem ki a kedvesem elé, így az esti séta is kimaradt, ám nagyon szédelegtem! Jobban voltam, mint tegnap, de messze nem tökéletesen még! Egy jól bechilizett indonéz rizses csirkével zártam a napot, majd lefeküdtem bízva abban, hogy reggelre picit múlnak a kellemetlen tüneteim!

komment írás
Neved: (Ha regisztrálsz, nem írhat más a nevedben!)

...Avagy a fogyókúra története szubjektív szemmel...