Hányattatásom 13. napja (2020.01.19)
...avagy „Once upon a Tarantino”
Hozzászólás: [ITT]

Bár a torokfájásom mérséklődöt, de az éjszaka folyamán alig tudtam aludni, mert nem kaptam levegőt és fulladtam. Nem akartam zavarni senkit, azért lejöttem a gép elé olvasgatni. Napközben ennek megfelelően igen levert és álmos voltam egész nap!

Ebédre húslevest főztem gazdagon (mármint nem én voltam gazdag, csak sok zöldséget tettem bele) és spéci sertéspörköltet főtt tésztával. Ez utóbbiből én nem ettem, mert igazából nem is kívántam az ételt!

Délután ma is filmeket néztünk, illetve én pihentem.

Megnéztünk egy öncélúan gusztustalankodó magyar filmet, a Taxidermiát, amitől a kritikus lelkű filmsznobok elaléltak, de igazából semmi igazi mondanivalója nem volt (vagy csak valami érthetetlenül elvont, aminek kibogozásához most nem volt türelmem), utána pedig a Egyszer volt egy Hollywood című Tarantino filmet, amit viszont az ismerősök magasztaltak fel, de nekem ez sem tetszett! Nem volt rossz film, jól kidolgozott karakterekkel, karakterfejlődéssel, satöbbi ...csak - talán az utolsó húsz percet leszámítva - nem Tarantino! Értem én, hogy ez a mester visszarévedése gyerekkorába, ami meghatározta a filmek iránti rajongását és egyfajta tisztelgés az akkori kor előtt, de talán okosabb lett volna, ha betesz a hi-fi-be pár régi CD-t vagy feltesz pár bakelitet és meghallgatja! Ezért kár volt egy filmet legyártani! No, mindegy! Egynek jó!

Persze ilyenkor jönnek az enberek fujjogni, hogy nekem semmi sem jó! Pedig ez nem igaz! Ez a film sem volt rossz a szó klasszikus értelmében, csak nem összemérhető a Ponyvaregénnyel, a Becstelen brigantikkal vagy a nagy klasszikussal, a „Kutyaszorítóban” című Quentin Tarantino „névjeggyel”!

komment írás
Neved: (Ha regisztrálsz, nem írhat más a nevedben!)

...Avagy a fogyókúra története szubjektív szemmel...