A bringázás után most csak a szokásos jóleső fáradság vett erőt rajtam, nem voltam kiütve. Ezt jószerével annak köszönhetem, hogy a reggelit követően, közvetlenül a bringázás előtt "tízóraiztam" egy kis kolbászos kenyeret. :)

Ebédre a kedvesem által készített sóskafőzelékhez megsütöttem az hűtőből az utolsó gévagomba készletet.

Kicsit ínyenckedni akartam és mivel mostanában rengeteg gévagombát találtunk, kicsit kísérletezgettem. Szuper lett! Annyira jó, hogy fel is raktam a Gombazo.hu-ra a receptet:

Szóval a fogyókúra most új erőre kapott és talán tartható is lesz. Csak arra kell ügyelnem, hogy tudjak mellette dolgozni. :)

Várom már a hétvégét. Bár sok jóval nem kecsegtet a meteorológia, talán holnap belefér egy kis kerti sütögetés. Holnapután pedig gyógynövényes túra! :) Én ugyan keveset konyítok a gyógynövényekhez, de a kedvesem kezdi már eléggé megismerni őket. Ennek folyományaként újabb és újabb ínycsiklandozó finomságokkal bővül az étrendünk (ráadásul a beszerzésük közben még túrázunk is). A túrázás pedig kicsit másként alakul, mint az "átlag embereknél": szöszölünk, bogarászunk, gyűjtögetünk, ...aztán szedd a lábad, uccu neki! Majd ugyanez ismétlődik. Így lehetséges, hogy a GPS szerint a mozgási átlagunk 4 kilométer óránként, holott amikor megyünk, akkor bizony teljesítménytúrázó tempót diktálunk.

...Avagy a fogyókúra története szubjektív szemmel...